A kender felhasználása

1. Textilipar (kenderrost)

A kenderrost nagyon hasonlít a vászonhoz, és a textilipar egyre nagyobb érdeklődést mutat a kenderrost felhasználása iránt. Az Európai Bizottság a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervében a textilágazatot a zöldebb és fenntarthatóbb gazdaság felé történő átmenet egyik sarokkövének tekinti, és arra ösztönözte az érdekelt feleket, hogy új anyagokat és új gazdasági modelleket keressenek. E célból a Bizottság átfogó uniós stratégiát fog javasolni a fenntartható textiltermékekre vonatkozóan, amelynek célja egy fenntarthatóbb, innovatívabb, körforgásos gazdasági modell létrehozása.

2. Élelmiszer és takarmány (kendermag)

A kendermag nagy mennyiségű fehérjét és jelentős mennyiségű rostot, vitamint, Omega-3-at és ásványi anyagokat tartalmaz. Ennek eredményeként a hántolt kendermag emberi fogyasztásra szolgál, míg az egész kendermag állatok takarmányozására szolgál.

3. Építés (kenderrost)

Az építőiparban három fő kenderalapú terméket használnak: a mészkenderbetont (LHC), a kendergyapotot és a rostlemez szigetelést. Az építőipar az energiafogyasztás 40%-áért és az ÜHG-kibocsátás 36%-áért felelős, és ennek az energiának 75%-a megy kárba. Ez a szén-dioxid-semleges vagy szénmegkötő építési gyakorlatok és anyagok kereséséhez vezetett. 

A kenderbeton egy szénmegkötő, mivel az anyagban tárolt szén mennyisége nagyobb, mint a gyártás során keletkező kibocsátás, és az épület élettartama alatt továbbra is tárolja a szenet. 

Az építőipar energiahatékonyságának javítása kulcsszerepet fog játszani a szén-dioxid-semlegesség 2050-ig történő elérésében, amely cél az európai zöld megállapodásban szerepel. A kender jelentős szerepet játszhat e cél elérésében.

4. Papírgyártás (kenderrost)

A kenderrost felhasználásának több előnye is van: a kenderszálak csak öt hónapig érnek el, a kenderpapír nem feltétlenül igényel mérgező fehérítő vegyszereket, és a kenderpapír hét-nyolc alkalommal újrahasznosítható.

5. Egyéb felhasználás

A kenderből származó termékeket különböző iparágakban és különböző célokra használják. A műanyagok negatív környezeti hatásai arra késztették a gyártókat, hogy alternatívákat keressenek. A kender könnyű súlya és tartóssága miatt jó választás. A műanyagok helyettesítésére kenderből származó termékeket használnak különböző ágazatokban, mint például az autógyártás, a vasút, a légi közlekedés és az űrhajózás.

A kender egyéb felhasználási területei közé tartozik a kozmetika (olajok, testápolók, samponok stb.) és az energiatermelés (bioüzemanyagok). Érdeklődés mutatkozik a kenderkivonatok, nevezetesen a kannabidiol (CBD) gyártása és forgalmazása iránt is, a kozmetikumokban, egészségügyi termékekben és élelmiszerekben való lehetséges felhasználása miatt. Ezekre a lehetséges felhasználásokra azonban a vonatkozó EU-követelmények vonatkoznak. 2020 novemberében az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a legálisan előállított CBD forgalmazása az uniós jog értelmében megengedett.

Meghatározás és rendelkezések

A kender ( Cannabis sativa Linn ) a Cannabaceae családba tartozó faj, amelyben a tetrahidrokannabinol (THC) szintje a közös agrárpolitika (KAP) rendelkezései szerint nagyon alacsony. A kendert elsősorban ipari célokra termesztik, és 75 különböző kenderfajta szerepel az EU katalógusában. A KAP előírásainak megfelelő kendert a nagyon alacsony THC szint miatt nem használják kábítószerek előállítására.

Az 1308/2013/EU rendelet 189. cikkének megfelelően jelenleg minden kenderbehozatalra behozatali engedélyköteles vonatkozik. Továbbá:

• Az 5302 10 KN-kód alá tartozó valódi kender THC-tartalma nem haladhatja meg a 0,3%-ot;
• a vetésre szánt kendermaghoz igazolni kell, hogy az érintett fajta THC-tartalma nem haladja meg a 0,3%-ot;
• vetésre nem használt kendermag csak az EU-országok engedélyével hozható be, és az engedéllyel rendelkező importőrök kötelesek igazolni, hogy a vetőmagot olyan állapotba helyezték, amely kizárja a vetésre való felhasználást;
• Az uniós országok szigorúbb szabályokat is alkalmazhatnak az uniós szerződésekkel és nemzetközi kötelezettségekkel összhangban.

A KAP keretében elérhető támogatás

A kendertermesztő gazdálkodók jogosultak területalapú közvetlen kifizetésekre a KAP keretében. A mezőgazdasági termelőknek meg kell felelniük a közvetlen kifizetésekre vonatkozó általános jogosultsági feltételeknek, valamint a kenderre jellemző további követelményeknek, amelyek biztosítják, hogy a tiltott növények ne részesüljenek KAP-támogatásban.

• A termesztett kenderfajta THC-tartalmának 0,3% alatt kell lennie.
• A mezőgazdasági termelőknek a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékében szereplő fajták minősített vetőmagját kell használniuk. Ebben a katalógusban 75 különböző kenderfajta található.

Az uniós országok dönthetnek úgy, hogy bizonyos feltételek mellett önkéntes termeléstől függő támogatást (VCS) nyújtanak a kendertermesztő gazdáknak. A kender VCS-ét jelenleg Franciaországban, Lengyelországban és Romániában vezetik be.

A kendertermesztők részesülhetnek a KAP második pillérében elérhető vidékfejlesztési intézkedések révén végrehajtott támogatásban is. A vonatkozó támogatási típusok célja a beruházások, a tudásépítés, a vállalkozásindítás, az innováció, az ellátási lánc megszervezése, az ökológiai gazdálkodás, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elősegítése.

Bizottságok és szakértői csoportok

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság rendszeresen ülésezik, hogy megvitassák az olyan kérdéseket, mint a piaci árak alakulása, a termelés és a kereskedelem az EU-ban és az EU-n kívüli országokban. 

A bizottság a végrehajtási aktusok elfogadása során is segíti a Bizottságot. A szántóföldi növényekkel foglalkozó, a gyapot-, len- és kenderágazatra kiterjedő civil párbeszédcsoport lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy rendszeres párbeszédet tartson fenn az érdekelt felekkel a rostnövényekkel, így a kenderrel kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Jogi alapok

Regulation (EU) 2021/2115 – – az uniós országok által a közös agrárpolitika keretében kidolgozandó stratégiai tervek támogatására vonatkozó szabályok megállapításáról (KAP stratégiai tervek)

Regulation (EU) 1308/2013 – – a mezőgazdasági termékek piacának közös szervezésének létrehozásáról.

Commission Delegated Regulation (EU) 639/2014 – – a „Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében” szereplő fajták minősített vetőmagjának használatára vonatkozó követelmény megállapításáról

Commission Delegated Regulation (EU) 2016/1237 a 2016/1239 EU végrehajtási rendelet – a kenderre vonatkozó behozatali engedélyekre vonatkozó szabályok megállapításáról.

Commission Implementing Regulation (EU) 2016/1239 – az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról a behozatali és kiviteli engedélyek rendszere tekintetében.

Commission Regulation (EU) 2022/1393 –a delta-9-tetrahidrokannabinol (Δ9-THC) maximális mértékéről a kendermagban és az abból készült termékekben.

Commission Implementing Regulation (EU) 2022/1173 – a közös agrárpolitika integrált igazgatási és ellenőrzési rendszeréről.

Council Directive 2002/53/EC – mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről.

– a harmadik országokban a vetőmagtermő növényeken végzett szántóföldi vizsgálatok egyenértékűségéről és a harmadik országokban termelt vetőmagok egyenértékűségéről.