A kender Európa-szerte termesztett növény. 

Az elmúlt években a kendertermesztésre szánt terület jelentősen nőtt az EU-ban a 2015-ös 20 540 hektárról (ha) 2022-re 33 020 ha-ra (60%-os növekedés). 

Ugyanebben az időszakban a kender termelése 97 130 tonnáról 179 020 tonnára nőtt (84,3%-os növekedés). 

Franciaország a legnagyobb termelő, az uniós termelés több mint 60%-át adja, ezt követi Németország (17%) és Hollandia (5%).

A kendertermesztés hozzájárul az európai zöld célkitűzések eléréshez

A kender számos környezetvédelmi előnnyel rendelkezik.

• Szén-tárolás : egy hektár kender 9-15 tonna CO2-t köt meg, hasonlóan egy fiatal erdő által megkötött mennyiséghez, de csak öt hónapig tart a növekedése.
• A betegségek körének megszakítása : a vetésforgóban használt kender segít megtörni a betegségek körforgását. Ráadásul a gyomok a kendernövények gyors növekedése és árnyékoló képessége miatt nem tudnak növekedni.
• Talajerózió megelőzése : a kender sűrű levelei természetes talajtakaróvá válnak, csökkentve a vízveszteséget és védve a talajeróziót. A kender a csírázás után három héttel beborítja a talajt.
• Biodiverzitás : a virágzási ciklus általában július és szeptember között zajlik, ami egybeesik más növények pollentermelésének hiányával. A kender nagy mennyiségű virágport termel. A madaraknak is menedéket nyújt, a kendermag pedig az állatok tápláléka.
• Kevés vagy egyáltalán nem használ peszticideket : a kender kevés kártevőre érzékeny a természetes ragadozók hiánya miatt, ami azt jelenti, hogy a rovarirtó, gyomirtó és gombaölő szerek használata a legtöbb esetben elkerülhető.